RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2017-03-30 11:03:49, 391 olvasás, bArthAKata , 15 hozzászólás
Évek szürke porködét el-elfújják puritán vágyak; nyomdafestéket nem tűrő viszonyokban feszítenek alád, föléd, szádnak. Sóhajod már rég nem lesem, zsigeri kényszer ül belül, ágyékcsikorgató közöny— könyörtelen. Ritka vendég tenyered tapadását vágyom, tűrve, alig-nedvekkel gyötörve, rögtönözd hát, ami jön; utána lehet, megköszönöm, ám pórusaimból kizárlak.
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς