Unokás versek
Tanulunk írni és olvasni Alexával,
hiszen már elsős nagylány,
iskolába jár.
Több a piros pont, mint a fekete,
De nézi még a meséket,
hall sok érthetetlenséget.
nekem is van ám hipotézisem, mondja,
mi van neked? kérdem.
elképzelésem, mondják a mesében.
Hogyan is szaporodik a sárkánygyík.
Gondolom rakja a sok tojást,
megfejtve a rejtély,
mi volt előbb, a tyúk vagy a tikmonyat?
hová fejlődik a világ...
ha más nem is,
a szókincse talán gyarapodhat.
nem épp a magyar..
Legjobb mégis a keresztrejtvény fejtés
ott olvasunk aztán ám sok csudát.
időmérő szerkezet,
no az mi a fene lehet?
na de papa...
az bizony az óra.
nem ám homokóra...
minek folyik a homokja.
vagy toronyóra lánccal,
sebesen jár a rugóra,
a két mutatója.
Nem madzag a húzója.
jó dolgában rágja a fát,
ráadásul három betű...
biztosan nem a tetű...
az négy betű.
ez csak a szú lehet,
írjad be rögvest.
hisz pont annyi hely van még
rövid a rubrika,
de ő csak rázza okos fejét,
ez nem lehet
gondold meg jól,
nem passzol a sor.
ez vizszintes,
az meg függőleges.
akkor hát mond meg
mi stimmel ide jól?
mi hát mi papa,
hát a Hód.
Igaz sohasem látta,
a természet ismeretlen világa.
Várat épít, gátakat,
benne lakik és fog sok halat,
ha a fákat rágja,
kopik a foga.
plusz hatvan évem tovaszalad,
okossága előtt
megadom magamat.
Megjegyzés: 2017 március 26