Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Tavasz-ünnep

, 208 olvasás, barnaby , 1 hozzászólás

Természet

Lankad a dérrel fagy szorítása,
könnyez a jégcsap, gyűl pocsolyába.
Illan a hó leve, elnyeli tenger,
fűz rügye bomlik oldva meleggel.
Zöld gyepen éled festve lilára
illata csordult kék ibolyácska.

Viszketeg ágra, barka telepszik.
Csíz dala zsongat, haj, de mi lesz itt,
ha lobban a vérben friss tavasz álma!
Hinta-palinta száll, s benne leányka
lenge ruhában, nap szeme áldja,
szél szerelemmel fújna hajába.

Őzike szökken a sarja-vetésben
már örömünnep készül a réten.
nyúl-fiak ugranak át a nagy árkon,
rét füvén játszanak. Mily puha bársony!
Gyűlik a víg sereg ünnepi táncra
Így múlik Tél dühe-senki se bánja!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: barnaby
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 328
Regisztrált: 1
Kereső robot: 29
Összes: 358
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.3644 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz