Én már ettem libasültet
és öles kondérban is
főztem már babot
így mondhatom,
annyira, mint ő,
szegény
én már nem vagyok
engem érdekel
a költészet maga
akkor is
ha az égre kel
az éji folyó
sápadt csillaga
Én én vagyok,
nem lehetek más
csak egy képzelet,
csak egy álom
egy virrasztó a
forró nyáréjszakákon
Annyira mint ő,
szegény
én már nem vagyok
ha nincs paplanom
majd
betakarnak
s melegítenek
akár őt is az égen
fényükkel
a távoli hűvös
csillagok