Navigáció


RSS: összes ·




Vers: semmiség

, 215 olvasás, BFanni , 5 hozzászólás

Ezek vagyunk

tudod ma is felszakadt
valami némaság amikor
kicsomagoltam a reggelt
a lesütött ködlámpákból de
nem hallottad és te talán
nem is látod amikor nézel
belém tekeredve – azokat
a felfoszló sejteket kifelé
dobbanásaim hátoldalán
és nem kérded miért olyan
keserű-hidegre dermedt
a kezem – semmiség hiszen
rajtam minden tél nyomot hagy
s én nem szólok mikor újra
számra csapott tenyerembe
pumpálom retteneteim hogy
ne érezz többet a lélegzetnél
ami a pőre ujjközökbe fagy

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: BFanni
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 39
Regisztrált: 6
Kereső robot: 42
Összes: 87
Jelenlévők:
 · Aevie
 · ÉvIda
 · mermaid
 · Samu Katalin
 · Sutyi
 · Uccika


Page generated in 0.2028 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz