Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szülőtlen

, 415 olvasás, lambrozett , 2 hozzászólás

Megemlékezés

Félárvaságom helyett
egészet kaptam -
anyukám is itt hagyott,
magam maradtam.

Akik születésemtől
mellettem voltak...
- mint életem tanúi -
mindketten holtak.

(Ki emlékszik eztán a
szőke kislányra...
ki áhítattal nézett
a szomszéd srácra?

Ki emlegeti majd a
porcelán babát...
a titokban hazavitt
tacskó kiskutyát?

Az örökké rohanást;
tűzpiros motort...
amivel a kamaszkor
árokba sodort?)

Amit csak gyermek láthat
gyermeki szemmel...
beszélném még velük, de
elkéstem ezzel.

Lettem hát e régi kor
emlék-őrzője -
viszem közös dolgaink
égi mezőkre.

Megjegyzés: (2016. december)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Megemlékezés
· Kategória: Vers
· Írta: lambrozett
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 206
Regisztrált: 1
Kereső robot: 26
Összes: 233
Jelenlévők:
 · Sutyi


Page generated in 0.2049 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz