Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: Milyen legyen a karácsonyunk?

, 205 olvasás, nagyvendel , 1 hozzászólás

Ezerszín

Már idős fejjel hallottam a mondást, csak egészség legyen, a többit megvesszük.
Ezt a szállóigét, ami lehet esetleg közhely is, egy gazdag ember szájából hallottam, aki ismert is, sikeres is, és ami fő, tele van pénzzel.
Talán ő még az egészséget is meg tudná venni, mert drága gyógyszerekre, vagy akár drága kórházakra is telik neki.
De. kedves barátaim, mi már tudjuk, hogy a legdrágább dolog számunkra az egészség, amit már kisebb, nagyobb mértékben elveszítettünk.

Szüleim mindig mondták, vigyázz rá, mint a szemed világára, de kit érdekelt ez akkor.
Most meg már késő.
Mi ikrek vagyunk a testvéremmel, de ő már eltávozott közülünk. Már drága szüleim sem élnek.
Én mégis mindig a régi velük töltött karácsonyokra gondolok.
Mára átértékelődött a világ.
Már vagy ötven éve történt, valamilyen súlyos betegségben feküdtünk ketten egy ágyban, a nagy magas lábon álló ágyban. Láztól izzott az arcunk, nagy csendességben és elesetten feküdtünk, apám rakta a kályhára a fát, hogy nehogy fázzunk, és jó meleg volt a szobában. Anyánk főzött a konyhában, és néha benézett ránk, hogy mi van velünk.
A fenyőfa feldíszítve állt az asztalon, alatta ajándék, tízévesek voltunk és mindketten egy repülőgépet kaptunk könyvek és egyebek között. Mindíg mindenből egygformát, és mégis bármilyen kis jelből, de tudtuk hogy mellyik kié. Ezt a repülőt adtam most fiú unokámnak, aki kettő éves, és a repülő ötven, de olyan mintha új lenne.

Mi szófogadó gyerekek voltunk, soha nem kaptunk ki, de most mégis feltűnően jók lettünk. Édesanyánk kiment a dolga után a konyhába, és akkor édesapánk odaállt az ágyunk elé, és könnyes szemmel, halkan csak annyit mondott, talán csak magának, de én hallottam és még ma is a fülemben cseng, --- de jó lenne, ha újra rosszak lennétek. --!
Emlékszem, hogy ilyenkor barna papirzacskóban kekszet hozott nekünk, a kedvencünket, és akkoriban ez finom csemege volt, és mi boldogan rágcsáltuk a párnáink közt.
Ezek a szeretteim már régen nem élnek, de sokszor gondolok rájuk, és néha még örülök is, hogy nem érték meg a vakságomat, mert meghasadt volna a szívük.
Azóta már megértem gazdagabb, szebb, jobb karácsonyokat, de mostanában egyre jobban érzem azt, hogy az igazi ajándék a szülők féltése és szeretete. A legnagyobb érték, amit én már elfecséreltem, az egészség. Mindenki gondolkodjon el ezen, ez a történet mára már mesévé szelídült, és unokáimnak mesélem és ötven év múlva megnézném, hogy megvan-e még a repülőgép. Mindenkinek áldott karácsonyt kívánok. Vendi

2016-12-21


SZENTESTE FELLOBBAN A GYERTYÁK ÍZZÓ LÁNGJA,
KARÁCSONY REGGELRE IS KIHŰL A VASKÁLYHA
VARÁZSGÖMBÖT SZORONGATSZ VÁGYÓN A KEZEDBEN,
CSILLOGNAK A FÉNYEK ÁLMODOZÓ SZEMEDBEN.

V.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Ez+az
· Írta: nagyvendel
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 315
Regisztrált: 1
Kereső robot: 26
Összes: 342
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.2511 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz