Ma még nem is sírtam,
a könnyek nem lettek betűk.
Láthatatlan, nem is vettem észre,
hogy nagy kövek hulltak helyettük,
s eltűnt a szirtről keselyűnek fészke.
... de apró felhők mögül szemlélhet,
hogy valami emészt-e.
Csonka cseléd a sors sokszor,
de ma a feje búbján valamit hozott,
a megnyugvás volt az,
s minden más ma elkárhozott.
... de mi lesz holnap?
A légyzümmögés is ágyúdörej?
Ugye máskor is gondolsz reám,
óh Uram, hogy így átölelj!
Ma kacagás volt a csend,
de biztos szilaj lárma,
ám nagy kövek hullottak fülembe,
így siket voltam máma.
... de mi lesz holnap?
A zúzmarában is felforr a tej!
Ugye máskor is gondolsz reám,
óh Uram, hogy így átölelj!