RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2016-05-03 12:16:21, 293 olvasás, babika , 0 hozzászólás
Szép reményeimet elmosta a tavaszi eső, csillogó szemedet vágynám, ma a Nap későn kelő. Kint a rengetegben villám sújthat és vihar dúlhat, de az én szívemben a szép szerelem el nem múlhat. Tápláld hát a lángot éltesd szíved dobbanásával, s a reményt ha látod indulj hát, Isten áldásával. Eső után felszárad megnyugszik és mosolyog a föld, a láng el nem fárad jöjj, fel kelt a Nap, velem köszöntsd.
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς