Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Árva

, 269 olvasás, Benya , 0 hozzászólás

Bánat

Csurran-cseppen néha jó,
Várni kell, mondja a gyászoló,
A virágok is élnek-halnak,
Körforgásnak hangot adnak.

Sokat vártál, mindhiába talán,
Játszókat néztél a ház tornácán,
Ha oda vágytál nem csalódtál,
Csak végül egyedül maradtál.

Drága fácska, tájnak szépsége vagy,
Nincs körülötted se kicsi se nagy,
A hatalmas mezőnek közepén árva,
Bús fácska ki a halált várja.

Ha szél tép, villám csapkod folyton,
Eső ver, tűz éget, hogy véred folyjon,
Küzdj, még ha magad vagy is végig,
Hogy ágaid elérjenek az égig.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Bánat
· Kategória: Vers
· Írta: Benya
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 300
Regisztrált: 2
Kereső robot: 22
Összes: 324
Jelenlévők:
 · Déness
 · Pancelostatu


Page generated in 0.2235 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz