Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Álomarcú

, 360 olvasás, maximum , 0 hozzászólás

Szerelem

Villámlás hasogat a szívemben,
két szemed rejteke zöldellő ág.
Tekinteted fáklya a lelkemben,
álomarcú vágy, gondolj mindig rám!

Hiányod nagy űr, nyöszörgő álom,
kéjes kín kínozz, ha nem vagy velem.
Ha a két karodba zársz nem fázom,
lebegek könnyedén, mert vagy nekem.

Megjegyzés: 2016. február 05. péntek- 09. kedd- 0 óra 01-kor

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: maximum
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 224
Regisztrált: 1
Kereső robot: 35
Összes: 260
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.3119 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz