Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Együgyű vers

, 281 olvasás, Cuzzko , 2 hozzászólás

Szerelem

Bár nem vagyok egy kifejezett
bányász, de most kifejtem bővebben:
csak úgy dobban, de most leesett:
miattad pumpálja erősebben

szívem a vért. S fertőző e vér!
S kissé klisékké kallódtunk ketten-
elburjánzott szívben is a kéj,
s nem szerettek mások soha szebben.

Ajkam csak sivár gondolatjel,
haszna, hogy veled így összekapcsol.
Másnapom nélküled: taccsra fel,
de ha szívedre kensz, leszek vajból

s felpirítjuk... bár nem igazán
evidens... hazudni sanszos lehet.
Nem volt több csak emelt nyelvtan tán?
Szívem csuklik, csak téged emleget...

Azt hiszem gyűlöllek-ilyen ez.
Hagytad megálmodnom, s felkeltettél.
Egy dallam folyton bekebelez
és ajtót nyitok, mintha csengetnél.

De kit valaha is szerettek,
legalább emlékezni megtanul.
Én pöcegödröt ásnék neked:
ne csak én érezzem magam szarul!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Cuzzko
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 198
Regisztrált: 2
Kereső robot: 26
Összes: 226
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.1396 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz