Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Múltammá nőttél…

, 353 olvasás, monaco , 6 hozzászólás

Szerelem

A suttogó-fák rejtekéből
hordtam álmodra dallamot.
Megfésültem fémes koppanású
perceidből rajzolt angyalod.

Látod? Én így szeretlek.
felhőkben látom az arcod...
megnevezlek.

Múltammá nőttél.

Ha nem látlak, üres felemben
megnő a csend.
Elindulok..., mindig feléd,
és megkereslek.

Megjegyzés: 2015. 12. 07.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: monaco
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 60
Regisztrált: 3
Kereső robot: 33
Összes: 96
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0724 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz