Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Örökké

, 5351 olvasás, Levin , 2 hozzászólás

Szerelem

Mondd miért nézel rám,
és szavaimra,
olyan bizalmatlanul, gyanakvón?
Tudom, gondolatairól,
senki sem tehet.
Bánt, hogy fájdalmat okozok,
úgy megnyugtatnám érzékeny lelkedet.
Nincs titok, nincs semmi.
Egyszerűen, csak szeretlek.

Tudod csak egy ideje
hallgatom az igéket,
s azóta máshogy látom az életet,
magamat.
A világot így már más szemmel nézem.
De te valami nagyon súlyos dolgokat
képzelhetsz rólam olykor,
azt hiszem egyszer,
jót nevetnénk az egészen.

Szeretlek,
s ez mindig így lesz,
míg lélegzem,
míg süt a nap rám.
Úgy vigyáznék rád.
Vigyázz rám.

Szorítsd meg a kezem.
A szívem, a tiéd.
Ha tudsz engem szeretni,
csak addig tedd,
mig én foglak téged.

Örökké.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Levin
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 103
Regisztrált: 1
Kereső robot: 33
Összes: 137
Jelenlévők:
 · arttur


Page generated in 0.1457 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz