Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Belenyugvás

, 212 olvasás, ritmussolt , 0 hozzászólás

Sors

Sokszor kalitkás gondjaim
röpködnek sikertelenül,
mint sort tévesztett kósza rím,
ha magány-ajtón menekül.

Ugyanaz még a mozdulat,
csak lassan áll eggyé a kép...
Kötélhúzás tudat alatt?
Ördögjátszmák benn –
mindenképp.

Fogságban tartott álmaim
meglibbennek rácsok mögött,
madárnak hajtott ívein
így mérek lassúbb, új időt...
megállok hó, eső előtt.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sors
· Kategória: Vers
· Írta: ritmussolt
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 222
Regisztrált: 0
Kereső robot: 43
Összes: 265

Page generated in 0.2552 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz