Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ahogy téged szerettelek

, 506 olvasás, fekaagika , 6 hozzászólás

Szerelem

Ahogy egykor téged szerettelek,
Elsöprő és heves érzelem volt,
Miként az óceán vad hulláma
Mossa a szomjazó tengerpartot.

Mint egy ártatlan, újszülött gyermek,
Ki a nagy világról mit sem tudva
A legelső lélegzetét veszi,
Úgy néztem rád először, kábultan.

A percek szüntelen száguldottak,
Az idő sebes szárnyán elrepült,
S közben eszem még fel sem foghatta,
Hogy szívemen tőrt döftél keresztül.

Mert szerettelek az első perctől,
Bevésődtél szívembe hirtelen,
De hangomra mindig elfordultál,
Kizártál életedből ridegen.

S ha neked teher minden érzelem,
Mi lelkemből te irántad fakad,
Bűnömet az Isten bocsássa meg,
De érzelmem örökre megmarad.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: fekaagika
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 98
Regisztrált: 1
Kereső robot: 17
Összes: 116
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0936 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz