Néha úgy érzem,
én is tébolydában végzem,
akár hazánknak
némely tagjai,
Semmelweis, vagy Széchenyi.
Szép elvekért meghalni
dicső a halál?
Vajh ki dönti el
ki is a bomlott?
Főbe lövöd magad,
vagy agyonvernek,
egyre megy.
Engem megvédenek majd
a viccháznak falai,
s etetnek banánnal mint
majmot a rácson át,
s szaladgálnak az utcákon
futóbolondok százai,
elkerülik az ispotályt.
És ha nem tartom be a házszabályt,
jól áll majd nekem
a muszáj kabát.
Kissé nagy még nekem,
de rám szabják hamarvást.
Megjegyzés: 2015 október 16.