Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Leheletkönnyed lélekkönnyek

, 585 olvasás, lambrozett , 7 hozzászólás

Hiányzol

Pehelykönnyed lélekkönnyed
gyémántszárnya fénynek röpked. -
Szemzugodból megszállottan
kristálypermet számra toppan.

Lecseppenő csendes harmat
ajkam hamván hosszan hallgat. -
Szóra bírni nem megy nekem
... forráskútban vermem lelem.

Szétsimítom ujjbegyemmel,
csillámgyöngye heggel perzsel -
nyirkos kincsed rajtam őrzöm
... emlékszélben fáj kettőnkön.

Megjegyzés: (2015. október)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hiányzol
· Kategória: Vers
· Írta: lambrozett
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 315
Regisztrált: 1
Kereső robot: 24
Összes: 340
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.9637 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz