Szerelmem hajnalán
Még erős fény voltál.
Majd eljött a zord éj,
S csöndbe burkolóztál.
Emlékszem, pajkosan
Mosolyod mutattad
Októberi estén
Még oly boldog voltam.
Azóta az ősz a nyár,
S Tokaj az egész világ.
Lelkemben él egészen
Az a bizonyos színház.
Mondd, Te is színt játszottál,
Mosollyal ámítottál?
Ravaszul, észrevétlen
Hazugsággal kábítottál.
Én vagyok hibás, balga
Csak én csaptam be magam,
Mert szerettem egy tündért,
Ki nem szeretett soha.