Lovam sörényén táncot jár a szél,
hajamban sasoknak tolla lángol.
Tüzeink füstjében atyám beszél,
kivágtatok e gyalázat-világból,
"Woundeed Knee-nél temessétek el a szívem".
Őseim hitén megszült szabadság,
büszke sátrakon áldott hold zenél.
Tüzeknél eltáncolt szelíd vadság,
mindenek ős-szelleme lelkünkben él,
"Woundeed Knee-nél temessétek el a szívem".
Tapossák bölények tört csontomat,
lelkem bolyongjon az éjbe veszve.
Nagy Szellem ölelje a holtakat,
sírjon farkas fölöttem éjjelente,
"Woundeed Knee-nél temessétek el a szívem".
Majd kisarjadok mint vérző átok,
égek, mint varázsos tábortüzek.
Holt-táncom vad rontást hoz reátok,
torkotokra szorulnak szellem-kezek,
"Woundeed Knee-nél temessétek el a szívem".
Lovamat szabad szélnek eresztem,
hajam tollait az égre szórom.
Harci díszektől meztelen vesztem
fehér lelketekre nehezült ólom,
"Woundeed Knee-nél temessétek el a szívem".