Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Eltemetve…

, 199 olvasás, ariel , 6 hozzászólás

Elmélkedés

Törött csontokon suhan át
a szél,
csak szétporladt létezés
a jövő...
- töredező csendben fuldoklik
az álom,
megrázza a Holdat a szétfolyó
levegő.
Kéregbe szorult lelkeket
keserve
szétesve kémleli az idő
az eget,
megszegett törvények hullanak
a mélybe,
- szétszabják az árnyékok
a teret...
Ködbe csavarodva ásít a
végtelen,
sötét anyagba simuló
félelem...
- s feketére festett vágyakba
tekerve
eltűnik a létből a megtépett
értelem...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: ariel
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 213
Regisztrált: 3
Kereső robot: 25
Összes: 241
Jelenlévők:
 · alfabata
 · Pancelostatu
 · PiaNista


Page generated in 0.1524 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz