Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Pillangóhatás

, 459 olvasás, Gősi Vali , 8 hozzászólás

Elmélkedés

Bársonypillájú csöndünkre mára
ráterült a világ súlyos, süvítő némasága.
Az emlék még visszaűz a régmúlt világba,
amikor beszédes volt szelíd tekinteted:
de meghitt hallgatásaink,
és a pilleszárnyú csönd helyett
óriásra nőtt lepkék táncolnak
a fejünk felett – hatalmasak,
akár a kék hegyek – és én rettegek,
mert e zajos némaságban
nem hallani a szívverésedet!
A világ hatalmasra tárult, köröttünk
csendek üvöltenek, és viharos,
orkán erejű, vad szelek hajtják
az eszeveszett, megvadult
lepkékként verdeső, hajdan szelíd
szélkerekeket.
Mondd, Uram!
Mit tehetek, hogy könnyebbnek érezzem
e rémületet?

Megjegyzés: (A "Pillangó-effektusról" gondolkodva, Dalí képe előtt)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Gősi Vali
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 222
Regisztrált: 0
Kereső robot: 43
Összes: 265

Page generated in 0.1536 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz