Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Játék

, 135 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Elmélkedés

A játékot nem vetem meg,
én is gyermek vagyok, gyermek.
Magamba maradok néha-
akkor megyek a szomszédba.
Társaimmal gyűlünk össze,
és jön a mese, a mese.
Télen hallgatjuk a csűrben,
a tavasz hoz másat, rendben.
-Beáll a körbe egy lányka,
azonnal lépek utána,
sáros a kislány ruhája-,
hazamegy, s tisztára mossa.
Patyolatfehér az most is,
ám de lehetne sáros is,
ha játszana kicsit ma is.
De ez most már mind csak emlék:
ez is játék, csupán játék.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Tollas
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 317
Regisztrált: 0
Kereső robot: 21
Összes: 338

Page generated in 0.9465 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz