Navigáció


RSS: összes ·




Sci-fi: Áramlopók

, 440 olvasás, Frekventor , 9 hozzászólás

Abszurd

Józsi karbantartóként dolgozott egy üzletközpontban. A területén nyolc bérelt üzlet működött, ezek ügyes-bajos dolgait intézte napi nyolc órában. Az épületek szinte újak voltak, ezekkel nem sok problémája akadt, inkább az apró-cseprő meghibásodásokat hárítgatta. Neoncsöveket, gyújtókat cserélt, beragadt zárakat javított, a tolóajtók érzékelőinek beállításával bíbelődött, no meg a fűtési rendszer kisebb üzemzavaraihoz riasztották a boltvezetők. Jó volt a munka, lazán elvégezte, maradt ideje a térfigyelő rendszer képeinek nézegetésére. Az ügyeleti helyiség tágas, kényelmes és nagyon komfortos volt, az sem volt zavaró, hogy a teljes áramellátó rendszert az egyik mellékhelyiségbe zsúfolták. Az egyik nap reggelén arra érkezett, hogy a tűzoltók nagy serényen oltják az egyik bolt konténerét, melybe különféle szemetet gyűjtögettek. Mire végeztek, a műanyag konténer a felismerhetetlenségig összeolvadt, Kicsit nézelődtek, aztán levonultak, mondván, hogy biztos valaki égő csikket dobott a konténerbe, attól gyulladhatott ki. Józsinak az motoszkált a fejében, hogy az egyik kamera látószögébe éppen belefér a szemetes, a monitor sarkában jól kivehető. Épp nem hívták sehova, így leült a rendszer elé, beállította a visszajátszást éjféltől, és figyelt. Tizenhatszoros sebességgel játszott, így viszonylag hamar eljutott reggel hat óráig, amikor feltűnt neki, hogy a konténer mellett elhaladó dzsekis fiú kinyitja a fedelet, és bedob valamit. Leállította a felvételt, és addig nagyítgatta, míg láthatóvá vált, hogy a fiú egy doboz gyufába egy égő gyufát nyomott, és azt hajította a konténerbe. Néhány perc után már füstölt a konténer, negyedóra után már láng csapott ki belőle. Szólt a rendőröknek, akik küldtek egy nyomozót egy pendrájvval, kimásolták a felvételt, és bevitték elemezni. Rövidesen tájékoztatták, hogy sikerült beazonosítani a fickót, notórius gyújtogató, volt már ügye, most talán kötelező pszichoterápiára küldik.
Letelt a munkaideje, otthon már készülődött a tv elé, mikor telefonon hívták, vissza kell mennie, elfogyott az áram. Beült az autóba, és visszahajtott az irodához, ahol vaksötét fogadta. Benézett az áramelosztóba, rögtön észrevette, hogy az egyik mágnes kapcsolós főbiztosíték leoldott, visszanyomta, megjött a világosság. Biztosan valami csúcsáram verte le nyugtatgatta magát, és hazahajtott. Ez még két nap megismétlődött, már mindent átnézett, nagyon idegesítette, hogy mindent rendben is talált. Finoman rászabályozott az áramhatárolóra, így egy kicsivel több áram is folyhatott a fogyasztók felé. Megint bekövetkezett a leoldás, nagyjából ugyanazon esti órában. A következő este bent maradt, hogy megfigyelhesse, mi történik a leoldás pillanatában. Amíg várakozott, nézegette a monitoron a külső kapcsolószekrényt. Ez volt a szerencséje. Egy fényes, fehér denevérszerű valamit látott, ami villámgyorsan érkezett és egyenesen a kapcsolószekrényhez száguldott. Abban a pillanatban nagy csattanással leoldott a főáramkör, csak az akkumulátoros rendszerek éltek tovább. A felvétel tovább működött, így látszott, hogy a valami röviddel később ugyanolyan sebességgel elszáguldozott nagyjából déli irányba.
Józsi a központnak jelentette az esetet, azok kiküldtek egy szakbizottságot, akik megállapították, hogy egy túlhúzott csavaron kívül más hibát nem találtak, biztosan valamilyen áramlökés okozza a leállást. Amikor megmutatta a felvételt, kimosolyogták, de azért lemásolták és elvitték a rövid video részletet. Később telefonon tájékoztatták, hogy bizonyára egy madár volt, rossz megvilágítási szögből, a sebesség meg doppler hiba lehet. Még egy kicsit győzködte őket, hogy mindhárom esti felvételen ugyanaz látszik, az időpontok is egybeesnek, csak lehet valami összefüggés. Mivel többször nem ismétlődött a jelenség, lassan feledésbe ment az eset.
Ha Józsi néhány kilométerrel odébb az erdőben lett volna, sőt a lények beszédét is értené, akkor a következőket halhatta: a fedélzeti mérnök a kapitányhoz, elektronfluxus feltöltve, indulásra készen állunk. Hogy sikerült? - kérdez vissza a kapitány. A három energiablokkot felszereltük foton hajtókkal, a legközelebbi energiaforráshoz irányítottuk, és három alkalommal rácsatlakoztattuk egy közeli földi forrásra. Minden esetben sajnos a szippantáskor leoldott a földiek biztosító rendszere, de nem vettek észre bennünket. Akkor hát induljunk! - adta ki a parancsot a lények vezetője, és az alig két méteres űrhajó észrevétlenül elhagyta a földet. Józsi tehát sohasem tudta meg, hogy túl van egy harmadik típusú találkozáson.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Sci-fi
· Írta: Frekventor
· Jóváhagyta: Biró Erika

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 233
Regisztrált: 1
Kereső robot: 45
Összes: 279
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1646 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz