Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fölöttem ég a fény

, 657 olvasás, legna , 10 hozzászólás

Természet

Szemében ott a nyár,
mi szép selyempapír,
kezén fehér, lilák, lilák,
mögötte szép falú egén
a fény bujálkodása.
Simít kelet felől,
mi most beszélgetünk,
kacérkodás ma mind a szó,
a kép ledér cseresznyefák
feloldható csodákban.
Egy év alatt az új
ecsetvonás-világ
bolond szemem köré simult,
gerincvelőm üvegszerű
idő csavart spirálja.
Felém borítja szép
akác-fejét a nyár,
a fák kiszórt szoborcsoport,
kinyílt világ; amott virág,
folyó, fehér, tenyérnyi.
Fölöttem ég a fény,
beszél. Szakadjatok
sötét szemű elégiák!
Achát esős varázs borul
nyugat felől anyámra.

Megjegyzés: (jambikus, időmértékes)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: legna
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 57
Regisztrált: 0
Kereső robot: 25
Összes: 82

Page generated in 0.1117 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz