Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csend-ölelés

, 213 olvasás, Cs Nagy László , 10 hozzászólás

Gondolat

Szavam ma síró csend-ölelés,
hangtalan zúgó áradat.
Lelkem ma tiszta álom-vetés,
beissza csorgó hangodat.

Kezem ma kisimult barázda,
föld-meleg, lágy simogatás.
Ajkam ma dicstelen parázna,
sötétbe ázó hallgatás.

Szemem ma gyászos szemfedő,
rögök takarta, végső ima.
Szívem ma daltól rebbenő
félszeg, öreg kalyiba.

Lábam ma botlón úttalan,
megállt, de menne még.
Hegyekre vágyón hasztalan
csábít a messzeség.

Szavam ma síró csend-ölelés,
patak-sóhajtó némaság.
Lelkem ma hervadó számvetés,
elárvult, hontalan világ.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Cs Nagy László
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 190
Regisztrált: 1
Kereső robot: 32
Összes: 223
Jelenlévők:
 · nyilas


Page generated in 0.5507 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz