Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ötvenen túl… 1998

, 390 olvasás, scsorsz , 5 hozzászólás

Sajgó lélek

Őszbe borult életem alkonyán,
megyek a régi árnyékos utamon,
megyek a régebbi álmaim után,
mennék a régi boldogság után...

mézillatos meleg fuvallat,
végigsimogatja fáradt homlokom,
s én dobogó szívvel kitárom karom,
és mindent, mind visszaakarom...

az este úgyis leszáll,
az élet is hamar lejár,
tán nem lesz már több alkonyat,
ahol keresném a régi álmokat...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: scsorsz
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 208
Regisztrált: 3
Kereső robot: 26
Összes: 237
Jelenlévők:
 · Fatyol
 · Napfeny
 · Sutyi


Page generated in 0.1483 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz