Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Álomfonál

, 524 olvasás, Fava , 16 hozzászólás

Álom

Éjszaka van alszik a város,
tűnő életmoraj, talányos.
A hold, mint sebzett számkivetett
csüng az égen, szűk utcák felett.

Villanylámpa álmosan pislog,
gyér fénykörén árnyék imbolyog,
mint tört üvegből szivárgó tinta,
pocsolyán üvegfényű minta.

Elomló fáradtság, csönd honol,
álomfonál lomhán barangol,
illúziók ékes szőttese,
álompára lenge fellege.

Árván hagyott gondolat éled,
rajzolva titokzatos képet,
mi annak idején elszökött,
pihen múlt búvóhelye mögött.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: Fava
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 328
Regisztrált: 0
Kereső robot: 27
Összes: 355

Page generated in 0.5099 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz