Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mennyiszer

, 296 olvasás, Cs Nagy László , 10 hozzászólás

Gondolat

Mennyiszer volt már
vaksötét a hajnal,
jöjjön végre a kor
aranyszín arannyal,
hasadjon felhő,
zengjen az ég,
ha az kell, dörögjön
ha a szó nem elég,
dőljenek falak,
szálljon a por,
vetkőzzön ki magából
e tespedt, semmi kor,
omoljon minden,
legyen újra semmi,
hogy lehessen megint
követ kőre tenni,
és épüljön neked,
nekem, nekünk,
hol fáradhatunk,
és szerethetünk,
aztán ha itt az idő,
lehunyni a szemet,
bátran mondhassuk:
Isten veled.
Volt házam, otthonom,
és méltó hazám,
nem csak egy ország,
hol jártattam a szám.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Cs Nagy László
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 139
Regisztrált: 1
Kereső robot: 36
Összes: 176
Jelenlévők:
 · arttur


Page generated in 0.1134 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz