Navigáció

RSS: összes ·

  1. Főoldal
    2. ›
  2. Irodalmi művek
    3. ›
  3. Vers
    4. ›
  4. Sors
    5. ›
  5. Váróterem

Vers: Váróterem

, 106 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

vers, versek, sors, végzet, fátum, karma,

Sors

Nagycsütörtök, Dsida testvér?
a vonatom mindjárt beér,
az állomásnál vársz reám? -
vagy váróterem lesz tanyám?

Büdös, párás, gőzös terem,
nem lesz nyugodt az éjjelem,
aludni nem is akarok,
hallgatok - a szomszéd hortyog.

Alig pislognak a lámpák,
hogy az alvót ne zavarják,
megszokom a sötétséget,
fényben úsztam már eleget.

Azért ez a váróterem:
az éjszakám azzal töltsem,
kinek nem indul vonatja,
s váróterem az otthona.

Felcsapok én vasutasnak,
majd elindul minden vonat,
én majd úgy vigyázok arra:
az marad csak, ki akarja.

A teremben nincs már senki,
csak ki a szemetet gyűjti,
sorstársaim mind elmentek,
otthagyták a várótermet.

Kinyomtatom

Vers elemzése

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sors
· Kategória: Vers
· Írta: Tollas
· Jóváhagyta: Medve Zsolt

A szerző utolsó 30 műve:

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 82
Regisztrált: 1
Kereső robot: 18
Összes: 101
Jelenlévők:
 · czila
Page generated in 0.0754 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz