Ma összetört a szívem!
Arcom kezembe temettem,
sírtam mert a lelkem fájt nagyon.
Minden elveszett, a sok kimondott szó,
a végtelen írt sorok. Mosoly és nevetés,
az együtt megélt bánat és öröm.
Vágyam arra, hogy boldog legyek,
az álmok, mik most porba fekszenek,
s könnyeimmel áztatom.
Nem maradt semmim, csak az üres fájdalom!
Megjegyzés:Egy szomorú nap emlékére!
2015. 03. 14.