Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Lüktetés…

, 253 olvasás, gyöngy , 4 hozzászólás

Szerelem

Velőmben lüktet minden parányi édes illatod.
Karjaidba bújva mában élek megannyi szép napot.
Zsigereimbe égetted tegnapok féltett fohászát,
s múltamba vésve szítod jelenem összes csodáját.

Arcomat mámba temetem, s nem várom holnapom.
Beléd feledkezni bennem égő édes oltalom.

Felitatom összes keserű, elhullajtott könnyed,
arcodra csókolva kiszínezem Neked a percet.
S hogy örök legyen e pillanat, soha el ne múljon,
lelkemmel féltőn ölelve, fejemet válladra hajtom.

Megjegyzés: 02 máj 2013

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: gyöngy
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 3
Kereső robot: 21
Összes: 37
Jelenlévők:
 · Kavics
 · taxus_baccata
 · Tiberius


Page generated in 0.0429 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz