Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Békétlenül

2015-03-05 07:23:35, 296 olvasás, NeMo, 5 hozzászólás

Leszállt az est.
Egy tündér csillagot fest
az égre, de mivégre
a szó, a szív, a gondolat,
mivégre a küzdelem,
víz, tűz, föld, levegő
ahogy küzd bennem,
legyőzve hullok a porba,
sárba tiporva,
nincs többé kegyelem.
Komor önfegyelem
ránt depresszióba,
hallgatni kényszerül a szó,
ha nincsen válasz, mire jó
a papírra, levélbe hulló
sok betű? Keserű
lett a kenyér.
Nyitott tenyér
simít álmomban,
ahogy szaggatottan
szakad fel a szó:
szeretni mire való?
Egy tündér
csillagokat fest az égre;
ahogy az est ideér,
talán vele száll a béke.

Bánat

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Bánat
· Kategória: Vers
· Írta: NeMo
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 0
Kereső robot: 8
Összes: 18

Page generated in 0.0353 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz