Navigáció


RSS: összes ·




Vers: fügefám

2015-02-27 15:05:02, 537 olvasás, Tarpay, 10 hozzászólás

esztendős lett a fügefám.
ha megmarad
bonszáj marad,
úgy biz’ ám!
nagy az Isten állatfarmja;
jó pár barom csonkolgatja,
kacsolgatja, tördelgeti
szaporán.

csuda, hogy ily’ kicsire nőtt?
a múlt évben
kapott bőven
sav-esőt.
s ha záporok nem locsolták,
kutya-slagok pótolgatták;
a kiszáradástól én nem
féltem őt.

töve mellé karót tettem.
lécet körbe
(szél ne törje)
levertem.
egy öt-hat éves emberke
ki is rángatta izibe.
anyja szólt rám: „hadd játsszon a
gyermekem”

Istenem! Ki ismersz csodát,
Tőled kérem,
mentsd meg nékem
e kis fát!
ne ujjal mutassak fügét,
annak, ki nem látja ’mi szép,
az, ki otthon önmagában
vét hibát.

Természet

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Tarpay
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 201
Regisztrált: 0
Kereső robot: 33
Összes: 234

Page generated in 0.1556 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz