Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Rozsda és Méreg

, 185 olvasás, VDavid , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Rozsda és méreg, tetőtől talpig hús.
Attól félek, saját magam mellett
egy testben el nem férek.
Akkora a lelkem, hogy már kettészakadt bennem!
Születésemkor egy testben lettünk ketten.

Váltogatjuk a szerepet,
mi megfeszíti a szellemet.
A tudat, hogy el nem ereszt,
a kulcs a szívemen a kereszthez,
min ketté szakadt lelkem két oldalára feszít ez.

Feszíti ketté a kettészakadt lelkem,
hogy a kérdést, míg csak, élek keressem!
Keressem és el ne vessem!
Mert ha megtalálom, lesz ismét egy egész!
A kettészakadt lelkem, mire Istenhez felnéz.

Születésem volt, mi ketté választotta.
S a halálom lesz, mi a lelkem egybeforrassza.
Beteljesült a létem!
Nem így akartam s nem így kértem.
De létem lett valós a létezésemmel, és egésszé váltam a felemelkedésemmel.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: VDavid
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 312
Regisztrált: 0
Kereső robot: 23
Összes: 335
Jelenlévők:
 · gazzo


Page generated in 0.3111 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz