Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Valentin-napi merénylet

, 363 olvasás, Alkony , 0 hozzászólás

Valentin-nap

Kicsi volt, kövér,
majdnem meztelen,
furcsán kacsintott,
ajjaj, reménytelen...

Nem vettem a lapot,
mosolygott esztelen,
kezében egy nyíllal
nem volt veszélytelen.

Gondoltam, eszement,
kerültem ügyesen,
szakadt a víz rólam,
szívem vert hevesen...

Elillant a bátorságom,
csak rohantam sebesen,
még láttam kezét matatni
a nyíltartó tegezen.

Feszült a húr, ahogyan
minden idegszálam,
csak el innen messze,
meg-megrogyott lábam...

Rám lőtt a kis mocsok,
röpült a nyílvessző...
már csak arra emlékszem,
költögetnek: Ébresztő!!!

Mindenütt szívecskék...
milyen szép minden...
milyen édesen jóleső
veszni e kedves ölelésben...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Valentin-nap
· Kategória: Vers
· Írta: Alkony
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 1
Kereső robot: 21
Összes: 35
Jelenlévők:
 · Akula


Page generated in 0.0425 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz