Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Tél

, 187 olvasás, goldneri , 2 hozzászólás

Természet

Bakancsos talpam alatt,
porhó csikorog,
arctalan testes hóember,
helyben toporog.

Imbolygó alakzat követ,
furcsán támolyog,
mérges kóbor kutya előz,
éhen vicsorog.

Szélkakas rikolt a tetőn,
szédülten forog,
keserves öreg kapu sír,
széltől nyikorog.

Barna varangy fal tövében,
pőrén ácsorog,
kicsi fagyos hóvirágok,
arca bájolog.

Talicska rozsdás kereke,
fájón csikorog,
madárkát ugatja kutyám,
mérgesen morog.

Sötét hollóraj örvénylik,
szélvész kavarog,
jégvirág könnye arcomról,
hűs csapként csorog.

Az égbolt csillagköntöse,
álmosan lobog,
telihold sötét ragyáin
Sátán mosolyog.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: goldneri
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 269
Regisztrált: 2
Kereső robot: 33
Összes: 304
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.8788 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz