Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fénytalpú Nyár

, 169 olvasás, Mysty Kata , 0 hozzászólás

Sajgó lélek

Az ember minden nap eltéved...
aggodalmaival törtetve,
erőltetetten, sziszifuszin.
Nem természetes,
de - természete ez...
gátja tetteinek, s a holt lelkesedés,
csak puszta vágy szemete.
Déva vára teste váza!
Jézus kéne, - a lélekkovács!
Felépítette lelke templomát már.
Lenne bár benned, bennem
sziklaszilárd, - s szent a Láng!
Fala sem omlana le soha,
ha az eltévedten tévelygőben
tanyát verne a hit-telt, fénytalpú Nyár!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Mysty Kata
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 327
Regisztrált: 1
Kereső robot: 28
Összes: 356
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.2246 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz