Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Magány

, 246 olvasás, Nessa , 1 hozzászólás

Gondolat

Reggelt szegeznek ránk újra,
de takaród puha testén
megint csak a higgadt
rend remeg, s szemem a semmire mered.

Majd, míg felkel a test:
a lábak és a karok,
bennem pont oly üres rend terül,
mely helyeden ül rendületlenül.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Nessa
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 94
Regisztrált: 0
Kereső robot: 19
Összes: 113

Page generated in 0.0813 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz