Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Elmeközelben

, 260 olvasás, lambrozett , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Míg az évek gyorsulnak
én annál lassúbb vagyok; -
bambulnak fejemben a
veszteglő gondolatok.

Álldogálnak kicsit, hogy
teltebb ízzel menjenek; -
időnként mosolyognak,
velem néha cserfesek.

Aztán, ha mécses gyullad,
s homályt hasít agyvasút, -
szikrát szóró sínek közt
elsodor pár szemtanút.

Mozgolódnak "utasok"
tán kik éppen leszállnak; -
távoztukban érkezők...
pár kisiklást rám-szánnak.

Nem is tudom, mi volna,
ha meghalna értelmem; -
testem üres vackában
... aszalódnék értetlen.

Megjegyzés: (2015. január)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: lambrozett
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 286
Regisztrált: 2
Kereső robot: 34
Összes: 322
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.3956 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz