Míg az évek gyorsulnak
én annál lassúbb vagyok; -
bambulnak fejemben a
veszteglő gondolatok.
Álldogálnak kicsit, hogy
teltebb ízzel menjenek; -
időnként mosolyognak,
velem néha cserfesek.
Aztán, ha mécses gyullad,
s homályt hasít agyvasút, -
szikrát szóró sínek közt
elsodor pár szemtanút.
Mozgolódnak "utasok"
tán kik éppen leszállnak; -
távoztukban érkezők...
pár kisiklást rám-szánnak.
Nem is tudom, mi volna,
ha meghalna értelmem; -
testem üres vackában
... aszalódnék értetlen.
Megjegyzés: (2015. január)