Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Harmatpont

, 622 olvasás, legna , 7 hozzászólás

Gondolat

tekervények nehéz rögeiben
őrzöm a pára-létet
nem látlak
de minden ébredéskor
leheleteidből
újra felépítenélek

egyszer felhő voltam
szélesre nyújtózott
de csak álom
megszámlálhatatlan
vízcseppé vált benne
minden ónosságom

szürke réteg voltam
áttört árnyék
majd lettem eső este
beivott a föld
egyedül fázom
legyél harmattá
és ülj mellém reggelre

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: legna
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 66
Regisztrált: 1
Kereső robot: 26
Összes: 93
Jelenlévők:
 · Sutyi


Page generated in 0.0761 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz