Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Háborús Budapest

2015-01-11 15:05:02, 112 olvasás, Cs Nagy László , 2 hozzászólás

vers, versek, gondolat, merengés, tűnődés, révedezés, álmodozás,

Bozontos felhőkkel hunyorog a nappal,
füstös homályával rátelepszik az ég,
egy ág,
foszlott télikabáttal integet.
A sarkon túl sorozat ugat,
és lehánt a templomról
egy tömjénfüstszagú réteget.
Tégla-csontvázak rikoltva omlanak,
kicsorbult tűzfalak karcolják
a megereszkedett eget.
Csikorgó lánctalp szaggatja saskaromként
az ólomszürke macskakövet.
Egy kificamodott zongoralábba
beleharap a puskagolyó,
a Chopin partitúra hangtalanul hull alá,
mint csobogását vesztett, néma folyó.
A feltépett villamossín
gomolygó lőporfüstbe akad,
míg a háború átvánszorog a városon,
egy pincelakó a dőlt fal tövében
néma beletörődéssel tovaoson.

Kinyomtatom