Elengedlek!
Jaj, pedig de szeretlek!
Sorsod, sorsom bár csak lenne!
Keserű könnyem nem peregne.
Tudom, érzed, ahogy a szívem szakad,
Mert nem hallhatom kedves szavad,
Mert nem érzem már szereteted,
S így ki kell, mondjam, isten veled!
Elengedlek, a „másnak” adlak!
A szívemből kifaraglak.
Ha benne hagylak, belehalok,
Hisz tőled távol, a semmi vagyok.