Fahéjas illatban a puha csend,
a hófedte világra békét csent…
Simogató fények dús özönjén,
varázst repít a templomi tömjén.
A szeretet meleg lángja lobban,
ránk fonódik, s ég-ég egyre jobban.
Oly vígan, dallamra száll a csillag.
A gond, s a bánat mind-mind elillan…