Elmondom, amire nincsenek szavak,
Szívemben Te vagy, a virágzó tavasz.
Fákat simogató szellő, az vagy nekem,
Színes pillangók hada, a réteken.
Pirkadat vagy, sötét éjjelek után,
Forró ölelés, napjaim alkonyán.
Törődés vagy, ha gondok nyomasztanak,
A lelkemnek, mindig a gyógyírja vagy.
Mint varázslat, elűzöd, a gondokat,
Számomra, Te vagy, a legszebb gondolat!
Minden sejtem, az érintésedre vár,
Ó, bár csak érezhetnélek már!
Tudom, eljön az ideje, mindennek,
Részese leszel majd, minden kincsemnek.
Nagyon várom, hogy megoszthassam Veled,
Amim csak van, szívesen adom Neked!
2005. márc. 20. Izsák