Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A meg nem született hangok…

, 396 olvasás, monaco , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Arcodon csüngök,
a hajnal törékeny lelkébe
kapaszkodva
és egyre mélyebbek
a szavak.

A meg nem született
hangok darabjaiból
már régóta
csendbe farag minket
az idő
és én nem várok semmit
csak a reggelt,
hogy felöltsem
az éjbe-temetett szavak
rongyát,
mely elfed, takar,
bújtat…,

ahogy egy poros kis
délutáni utcát az alkonyat…

Megjegyzés: 2014.10.05.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: monaco
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 203
Regisztrált: 1
Kereső robot: 20
Összes: 224
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.1583 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz