Ballagok hegyen-völgyön tovább,
Követ a nap meleget szór rám.
Táj szépsége ragyog oly csodás,
Csend a nyugalom itt egész más.
Természet lelkemre hat vigyázz,
Ott a városban van füst és gáz.
Csendre vágyok zajos a világ,
Felejteném kóros nagy baját.
Meghat a természet békéje,
Nyugalmat áraszt a lelkembe.
Séta közben jó megpihenni,
Felszabadultan ellazulni.
Talán friss levegőhöz jutok,
Meg aztán relaxálni tudok
Minden rossztól én szabadulok,
Kirándulok itt szabad vagyok.