Navigáció


RSS: összes ·




Vers: augusztusi reggel

, 289 olvasás, K.Mária , 28 hozzászólás

Természet

A kerti kispadon hajnal dereng
harmatot habzsol a kék színű csend.
Érzem a lombokon terül a fény,
frissen font pókhálót feszít fölém.
Az égi széltől leple megremeg,
ráejti kezembe a cseppeket.
S én, a pirkadat foltos vánkosán,
csak bámulom a gyöngyöket bután.
De mi ez, mi fénylik az ágakon?
Naphinta, kicsit rákapaszkodom…

Ej, elkéstem!… mennem kéne rég!
(… hallod Te is a madarak énekét? )

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: K.Mária
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 184
Regisztrált: 2
Kereső robot: 22
Összes: 208
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.2211 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz