Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: pillanatok… ( hinta, kenyér, nyár)'

2014-07-08 17:00:00, 293 olvasás, K.Mária , 18 hozzászólás

vers, versek, gondolat, merengés, tűnődés, révedezés, álmodozás,

Hintámmal légtornászt játszottam
tótágast álltam a fészer alatt,
oly egyszerű volt akkor minden
borjúkötél és deszkalap…

Nagyanyám hangjára ijedtem
homlokán gyöngyözött a munka,
szaladj kislányom, késésben vagyunk,
és a szakajtót kezembe nyomta.

Az utcán ugrottam árkot, bokrot,
keresztül szomszédot, disznaját,
de Éva néném azért is megszólt;
Megint elkésett öreganyád!

… de nem,
még időben értem,
a nyitott kemence szája
szipkázta a cipókat sorba,
alig győzte az öreg pék lapátja.

Borítsd gyorsan, mindjárt bezárom…
(s klottgatyáján igazított nagyot)
… aztán időben itt legyél - mondta,
Nehogy megint eljátszd a napot!

… már sehol se voltam, futottam
tovább a mézszínű Nyárba,
etetni kóbor kutyákat,
és lótetűt fogni a sárba'…

Kinyomtatom