Navigáció


RSS: összes ·




Vers: az utolsó dobás

, 261 olvasás, K.Mária , 7 hozzászólás

Ezerszín

Az ég hasadtan
vénül a Napban,
vége a filmnek, már élesben forog,
megannyi közhely
kínt és közönyt rejt,
szemükben az elégett csillagok.

Szakadt utolsó
jelén koporsó,
fiú, ki végszóra megérkezik,
nem várja anyja
nincs több anyagja,
dob egyet, s nevet míg megmérgezik.

Új lép helyébe
titánok vére,
ő az ki erős és ölni se fél,
ismeri már jól
élvezni mámor,
de meghajlik végül a kék acél.

… utolsó, csendben
int a szememben,
indul, hogy feltegye rongy életét,
csak egyet játszik,
a nagy dobásig,
hisz tudja, hogy az lesz az igazi tét…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Vers
· Írta: K.Mária
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 51
Regisztrált: 4
Kereső robot: 16
Összes: 71
Jelenlévők:
 · Déness
 · Öreg
 · PiaNista
 · Sutyi


Page generated in 0.1658 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz